Az ünnepek erősítik a folytonosság és összetartozás érzését, ezért kiemelt jelentőséggel bírnak a családok életében. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a család fogalma nem merül ki a rokoni kapcsolatokban: család lehet minden olyan kisközösség, amely erős érzelmi támogatáson és összetartozáson alapul. Hasonló rugalmassággal érdemes az ünnepekre tekintenünk, hiszen bármi jeles alkalommá alakulhat, ami a közösség számára különleges fontossággal rendelkezik. Ünnep lehet ebben az értelemben egy közösen eltöltött hétvége, egy családi étkezés vagy akár egy online beszélgetés is. Ezekhez az eseményekhez rendszerint közösen kialakított szokások, rituálék kapcsolódnak.
A szokásokhoz gyakran meghatározott szerepkörök tartoznak, ami tovább növeli az állandóság érzését. Emellett az ismétlődő tevékenységek közös emlékek kialakítására és felidézésére is alkalmat adnak.
A családok életében általában fontos szerepet tölt be a karácsony, és számos szokásunk kapcsolódik ehhez az ünnephez. Egy bevett tradíció például a karácsonyfadíszítés, ami remekül szemlélteti, hogyan működnek a rituálék a gyakorlatban. A karácsonyfadíszítés a fentebb említett alapelvek mentén szerveződik: korábbi hagyományokra épül, melyek továbbörökítése egyfajta állandóságot és érzelmi kapcsolatot teremt a múlt és a jelen között. A közösség bevált szokások alapján dönt az élő- vagy műfenyő állításáról, a díszek kiválasztásáról és azok elrendezéséről. Emellett rendszerint leosztott szerepek szerint történik a díszítés folyamata is, a karácsonyfa felállításától kezdve, az égősor felrakásán át a csúcsdísz felhelyezéséig. A fa díszítése nemcsak a jelen ünnep megéléséről szól, hanem alkalmat ad a korábbi hasonló élmények felidézésére is, miközben a család újabb emlékeket teremt. Így válik rituálévá egy már-már természetesnek látszó ünnepi folyamat.
Fotó: Uhrin Betti
A karácsony
A kereszténységen alapuló kultúrákban a karácsonyt hagyományosan Jézus születésének megünnepléséhez kötjük, viszont az ünnepkör gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza. Már az ókorban is ünnepeltek december végén. Ennek apropója a téli napforduló volt, ami az éjszakák rövidülésével, a fény visszatérésének reményével kecsegtetett.
A nép életében szintén kulcsszerepe volt a téli időszaknak, ugyanis ez volt a pihenés ideje, ami alkalmat adott a nagyobb ünneplésekre. Ennek tudható be, hogy nemcsak a karácsony esik erre az időszakra, hanem hagyományosan a disznótorokat, hosszabb lakodalmakat ugyancsak ekkor tartották.
A karácsony kitüntetett szerepe jelenlegi társadalmunkban is megmaradt, és különféle módokon igyekszünk még különlegesebbé tenni ezt az időszakot.
Grafika: Uhrin Betti
A karácsonyi rituálék
A karácsony jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy ehhez az ünnephez kapcsolódik a legemelkedettebb jelentéstartalom. A karácsonyhoz alapvetően a pihenést, meghitt, békés érzéseket társítjuk, és ha tehetjük, igyekszünk családunk körében tölteni az ünnepet. Nem véletlen, hogy gyakran hivatkozunk rá „a szeretet ünnepeként”.
Emellett a karácsony a rituálék tekintetében is kiemelkedik a többi ünnephez képest. Az adventi időszaktól kezdve hagyományok és meghatározott szerepkörök szerint zajlanak az előkészületek. Megvan, melyik személy készíti el az ételeket, hogy ki felelős a díszítésért, és előre tisztázzuk azt is, milyen módon történik az ajándékozás. Hasonlóképpen közös szokásokon alapul a karácsonyi ünneplés. Átalában családonként van egy bevett szokás arra vonatkozóan, milyen körben, hol töltik az ünnepet, milyen programokon, tevékenységekben, rituálékban vesznek részt. Gyakori szokás a már említett karácsonyfadíszítés, gyertyagyújtás, a közös éneklés vagy játék, de önmagában a karácsonyi étkezés is számos hagyományt hordoz. Ilyenkor előkerülnek a jól bevált receptek, a tradicionális ünnepi ételek, a legszebb teríték. A közös étkezés emelkedettségét fokozzák a különböző ételekhez kapcsolódó jelképek is.
A fokhagyma és az alma szimbolikája
A karácsonyi étkezést számos jelkép övezi. A fokhagyma például az egészséget szimbolizálja: a hiedelem szerint a karácsonyi étkezésnél azért érdemes fokhagymát ennünk, hogy a következő esztendő egészségben teljen. Az alma szintén fontos szerepet kap az asztalnál, ugyanis az összetartozást jelképezi. Egy karácsonyi hagyomány, hogy az almát annyi szeletre vágják, ahányan az asztalt körbeülik, majd mindenki megeszi a saját részét. A szokás úgy tartja, hogy a közösen elfogyasztott almára gondolva minden családtag hazatalál, így a következő évben is együtt ünnepelnek majd.
A karácsonyi rituálék hatása
A karácsonyi rituálék pozitív hatással vannak érzelmi jóllétünkre, és hozzásegítenek bennünket az egészséges lelki fejlődéshez. Ahogy említettük, a különböző rituálék erősítik az összetartozás érzését, ami nemcsak a család számára előnyös, hanem az egyén lelki erőforrásaként is szolgálhat.
Amennyiben az adott közösség képes egy meghitt, szeretetteljes légkört létrehozni, fokozódik a valahová tartozás érzésünk, és társas támogatottságról tudunk megbizonyosodni. A család ilyen jellegű elfogadását tapasztalva biztonságérzetünk, önértékelésünk, valamint az élettel való elégedettségünk egyaránt növekedhet.
A rituálék további előnye, hogy gyermekkorban számos készség fejlődését segítik elő. A különböző szokásokhoz kapcsolódó elköteleződés, folyamatosság megtapasztalása, valamint a hagyományokkal kapcsolatos szabályok elsajátítása hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek egészségesebben tudjon kapcsolódni társaihoz, valamint fejlessze alkalmazkodóképességét és érzelemszabályozását. Emellett azáltal, hogy bevonjuk a rituálékba a gyermekeket, a közösség hasznos tagjának érezhetik magukat. Ez fontos alapköve lehet annak, hogy a gyermek elhiggye, van beleszólása a történések alakulásába.
A karácsonyhoz gyakran a rokonokkal való együttlétet kapcsoljuk, de ahogy a bevezetőben is utaltunk rá, nem kizárólag erre a közösségre korlátozódik az ünnepkör. A barátok, vallási vagy munkahelyi közösségek, akár egy-egy hozzánk közelálló személy is képes olyan szeretetközösséget teremteni, ami által megvalósulhat az ünnep lényege.Emellett fontos kiemelnünk azt is, hogy a rituálék csak akkor tudják betölteni szerepüket, ha minden családtag igényeit figyelembe vesszük, és teret engedünk a rugalmasságnak. Az adott élethelyzetünknek megfelelően szabadon alakíthatunk korábban megszokott hagyományainkon, és bármikor létrehozhatunk új szokásokat is. Az ünnep lényege nem a tökéletes megfelelés a múlt elvárásainak, hanem a közös időtöltés és egymásra figyelés. Ha az együttlétre helyezzük a hangsúlyt, és gondoskodunk arról, hogy mindenki jól érezze magát, elkerülhetjük, hogy az ünnepi hangulatot aláássa az idegeskedés, kapkodás vagy féktelen költekezés. Ezáltal nemcsak harmonikusabb ünnepet teremthetünk, hanem tovább erősíthetjük a család egységét.
Felhasznált irodalom
Elblinger, Cs., & Alföldi, L. (2012). Karácsony és családi identitás, avagy újrateremteni a családot. Pszichoterápia, 21(1), 21–29.
Kasser, T., & Sheldon, K. M. (2002). What makes for a merry Christmas?. Journal of Happiness Studies, 3(4), 313-329.
Kerkayné Maczky, E. (2015). Karácsonyi ünnepkör. Amerikai Magyar Múzeum.
Malaquias, S., Crespo, C., & Francisco, R. (2015). How do adolescents benefit from family rituals? Links to social connectedness, depression and anxiety. Journal of child and Family Studies, 24, 3009-3017.
https://mindsetpszichologia.hu/a-karacsony-tortenete-avagy-miert-is-van-szuksegunk-az-unnepekre
Páez, D., Bilbao, M. Á., Bobowik, M., Campos, M., & Basabe, N. (2011). Merry Christmas and Happy New Year! The impact of Christmas rituals on subjective well-being and family's emotional climate. International Journal of Social Psychology, 26(3), 373-386.
Írta: Uhrin Betti
