Milyen komplex segítséget kaphat valaki, aki valamilyen kémiai (drog, alkohol, gyógyszer) vagy viselkedési függőségben szenved, és erőt érez magában a változáshoz? Erről beszélgettem Fuderer Marcell-lal (a továbbiakban: Marci), a kovácsszénájai Mérföldkő Rehabilitációs Otthon egyik segítőjével. Marci szociális munkás, preventor és jelenleg családterapeutának is tanul.

Bemutatnád az intézményeteket röviden? A terápia alapjairól, a szakmai stábotokról mesélnél kicsit?

A stábunk a klasszikus Minnesota-modellre hasonlít annyiban, hogy felépülésben lévő, több éve józan szenvedélybetegek és szakmai végzettséggel rendelkező szociális munkások és mentálhigiénés végzettségű kollégák alkotják. Mivel intézményünk koedukált (mindkét nem által igénybe vehető), ezért fele-fele arányban vannak férfi és női segítők, illetve hasonló arányban vannak a tapasztalati és szakmai segítők. A terápia alapját az AA (Anonim Alkoholisták) és az NA (Narcotics Anonymous) 12 lépéses felépülési programja alkotja, kiegészítve speciális programokkal: mozgástréning, színházterápia, pszichodráma foglalkozás, pszichoedukációs vagy más néven betegségtudat csoportok, és munkaterápia. (ezekről a cikk 2. részében, itt részletesen beszélgetünk)

Te mióta dolgozol Kovácsszénáján és hogyan kerültél kapcsolatba velük?

3,5 éve dolgozom Kovácsszénáján. Először talán a 12 lépéses programokban józanodó és ott terápiát befejezett emberektől hallottam az intézményről. Ezután 2010 áprilisában volt velük kapcsolatom, amikor a szociális munkás képzésem gyakorlati részét töltöttem ott. Érdekes, hogy segítői szakmát gyakorolni mentem oda, mégis én kaptam akkor egy olyan segítséget, ami aztán gyökeresen megváltoztatta az életemet. Megismertettek az NA közösségével és ezáltal a 12 lépéses felépülési programmal, melynek akkor én is tagjává váltam. Korábban én is intravénás droghasználó voltam, amiből kerestem a kiutat, de akkor először éreztem azt, hogy olyan emberekkel találkoztam, akik megértik a problémáimat, ami több volt a puszta droghasználatnál. Az én nézetemben a függőség egy testi, lelki, mentális és spirituális betegséget jelent.

Milyen típusú nehézségekkel küzdő emberek keresik fel a rehabilitációs otthonotokat, kiket fogadtok? Van jelenleg várólista?

Alapvetően kétfordulós a felvételi eljárásunk. Először mindig magának a jelentkezőnek kell intézményvezetőt felhívnia telefonon, vele lehet egyeztetni a felvételi interjúkról. Mindig szerdán 8 és 12 óra között vannak a felvételi interjúink Kovácsszénáján. Egy segítő és három-négy terápián résztvevő alkotja a felvételi bizottságot, akik ott döntenek, hogy felvételt nyer-e az illető vagy sem. Itt a változásra való hajlandóságot és a szenvedélybetegség meglétét vizsgálják.

Hány főt tudtok fogadni? Milyen típusú függőket fogadtok?

Maximálisan 24 főt tudunk fogadni. Általában teltházzal működünk, az elmúlt két évben szinte végig. Kémiai és viselkedési szerfüggőkkel is foglalkozunk.

Mivel intézményünk teljesen gyógyszermentes, ezért súlyos pszichiátria kórképekkel, antipszichotikumokkal egyensúlyban tartott betegeket nem tudunk fogadni. Enyhe pszichiátriai kórképpel fel szoktunk venni embereket, mert úgy gondolkozunk, hogy maga a függőség egy elsődleges betegség, ezért először magát a szerhasználatot kell kezelni, és ha absztinenciát tud tartani a kliens, utána tud olyan problémákkal is foglalkozni, amelyeket a szerhasználat amúgy ellehetetlenít. Súlyosabb drog okozta pszichózisnál szoktuk javasolni felvétel előtt az illető pszichiátriai kezelését. Tapasztalatom szerint a tartós absztinencia (szermentesség) már önmagában is egy sor testi, lelki és mentális problémára jótékony hatással van. Mi azt tudjuk vállalni, hogy 10 hónap alatt olyan önismeretet szerezhet nálunk a kliensünk, amellyel képessé válhat egy olyan életminőséget elérni, amit már nem akar a szerhasználatával tönkretenni. 

Beutaló, szakvélemény szükséges-e a jelentkezéshez?

Igen, szükséges. Ez többféleképpen is lehetséges: háziorvos vagy addiktológus szakorvos is ki tudja állítani. Ez feltétele a bekerülésnek.

Várólistátok van?

Ha teltház van, vagy a közösség állapota nem teszi lehetővé (például túl sok a kezdő és kevés az idős terápiás), akkor felvételt nyerhet valaki, de várólistára kerül. A személyes felvételi után minden hétfőn telefonon hívnia kell az intézményvezetőt, és egészen addig él a felvétele, amíg ezt minden hétfőn megteszi. Ha elmulasztja, újra kell felvételiznie.

Súlyos elvonási tünetek esetén szoktuk kérni, hogy először detoxikálásra (méregtelenítés) menjen, ami általában 2-3 hetet vesz igénybe az állapotától függően. Ezután tudjuk fogadni.

Milyen tendenciákat fedeztek fel a szerhasználat kapcsán mostanában, változtak a trendek az elmúlt években?

Az elmúlt 3,5 évben, amióta itt dolgozom, nem vettem észre különösebb változást.

Milyen életkorú klienseket fogadtok?

18-50 év közötti klientúrával foglalkozunk. Nem szoktuk külön vizsgálni az életkort, nálunk nem fontos, hogy hasonló életkorúak legyenek a terápián. Mindig a felvételi bizottság dönt, hogy a felvételizőnek szüksége van-e a segítségre, és hajlandó-e elfogadni azt a segítséget, amit mi nyújtani tudunk neki.

És ha valakit elutasítotok egyszer, később próbálkozhat?

Ha sikertelen a felvételi interjú, akkor minimum 3 hónapnak el kell telnie az újrapróbálkozásig. Hogyha valaki megszakítja a terápiát, akkor 10 hónap múlva felvételizhet újra. Egy személy élete során háromszor nyerhet felvételt hozzánk.

A terápia során dolgoztok hozzátartozókkal, családtagokkal?

Igen, havi egy alkalommal egy csoportot szoktunk tartani a hozzátartozóknak Pécsett. Ezen részt vesznek a 60 nap feletti terápiásaink. Az első 60 napban izoláció van, akkor semmilyen kapcsolat nem lehet a hozzátartozókkal. A 60. nap után, ha a közösség úgy látja, fel lehet oldani az izolációt, onnan kezdve lehet heti 1 telefon és levél formájában tartani a kapcsolatot. A havi egy hozzátartozói csoport a hónap utolsó szombatján szokott lenni. Ilyenkor délelőtt van egy csoport, ahol a hozzátartozók tájékozódhatnak abban, hogy a későbbiekben hogyan tudják segíteni a családtagjukat a szermentes élete fenntartásában. Délután elmehetnek a családtagok ebédelni, sétálni, személyes kapcsolatot ápolni, és délután 16:00-re kell az intézménybe visszaérni.

Hogyan zajlik az utógondozás és a reintegrálás (visszailleszkedés) nálatok?

10 hónapos a terápiánk. Ha ezt valaki sikeresen elvégzi, akkor átköltözhet a félutas rendszerünkbe. Elvégzett terápiáról szóló igazolással lehet rögtön a terápia lezárását követően beköltözni (más rehabilitációs otthonból érkezőt is fogadunk). Ott terápiát végzett társaival együtt élhet. Ennek feltétele, hogy legyen állandó bejelentett munkája. Nálunk, még a rehabról keres magának munkát, és amint talált, másnap kiköltözhet a Félutasba. Ott esténként van jelen segítő, aki tud támogatást nyújtani a mindennap nehézségeiben a szermentesség fenntartása érdekében. További feltétel az önsegítő közösségbe járás: NA-ba (Narcotics Anonymous csoport) vagy AA-ba (Anonim Alkoholisták csoportja). A Félutas ház már jóval nyitottabb intézmény, az ott élők kijárhatnak dolgozni, vásárolni, találkozókra járhatnak, ugyanakkor az együttélés szabályai még itt is számon vannak kérve.

Mennyi ideig lehet a Félutas Házban élni?

Én azt szoktam javasolni, hogy legalább fél évet töltsenek el itt, de egy év után már át kell adniuk a helyet az őket követőknek. Ennek az időnek elégnek kell lennie arra, hogy stabilan tudjanak működni egy munkahelyen, képesek legyenek önállóan gondoskodni magukról, és tudják működtetni azt a napi rutint, ami a józanságuk megtartásához szükséges.

Az interjú folytatása a cikk következő részében olvasható.

Az interjút készítette: Tóth Judit

Fotó: Főfai Alexandra