E. M. Jellinek a magyar származású kutató, tudós élettörténetében számos fehér folttal találkozhatunk, de többen is – köztük lánya, Ruth Surry, kollégája, Mark Keller és második felesége, Thelma Pierce Anderson – kísérletet tettek arra, hogy megírják Jellinek életrajzát. Tudományos munkássága, addiktológiai jelentősége jól dokumentált, ezzel kapcsolatban már olvashatnak egy cikket a blogunkon. Jelen írásunkban igyekszünk áttekinteni Jellinek kalandos, mítoszokkal tarkított életútját.
1890-1920 – USA és Magyarország
Apja, Jellinek Marcell, kereskedő, a híres budapesti Jellinek-család leszármazottja. Apai nagyapja Jellinek Mór a magyar kapitalizmust megteremtők egyik karizmatikus alakja, de a család tagja Jellinek Adolf, bécsi főrabbi vagy Jellinek Herman, filozófus is. Édesanyja Marcella Lindh, amerikai operaénekesnő. A szülők találkozására valószínűleg Németországban került sor, ahol Marcell színészkedéssel foglalkozott, míg Marcella európai turnén volt. 1889-ben házasodtak össze, New Yorkban. Ezt követően Jellinek Elvin Morton 1890. augusztus 15-én, New Yorkban látta meg a napvilágot, feltehetően ötéves kora előtt érkezett Magyarországra.
Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte, amit 1908-ban jeles érettségivel zárt. Ezt követően több európai nagyváros (Lipcse, Berlin, Grenoble) egyetemén is megfordult. Fő érdeklődési köre a filozófia, néprajz, pszichoanalízis és kulturális antropológia volt, viszont egyértelműen nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen diplomát vagy doktori címet szerzett volna a tiszteletbeli kinevezésein túl.
Jellinek Magyarországon töltött évei az ellene négy nyelven kiadott körözéssel zárultak. Itt sem tudjuk teljes bizonyossággal a történetet, viszont a mítoszok szerint egy félmilliárd korona nagyságrendű valutasikkasztás állhatott a háttérben, ami miatt 1920-ban elhagyni kényszerült az országot. Számos szenzációhajhász újságcikk született a témában, amely Jellineket teszi egyedüli felelőssé. A körözés tíz évig volt érvényben, s erről az időszakról minimális információ lelhető fel.
Egyesek szerint Jellinek azt tudta kihasználni, hogy a magyarországi infláció mértéke meghaladta az Osztrák-Magyar Monarchia más utódállamainak inflációját. Az átmenetileg érvényben lévő felülbélyegezetlen régi osztrák-magyar koronát nagy mennyiségben juttatta ki külföldre és váltotta át a győztes Antant hatalmak pénznemére.
1920-1929 – USA előtt
Ez a legkevésbé feltárt, leghomályosabb időszak Jellinek életéből. Több ország is felmerül lehetséges tartózkodási helyként. A fellelhető életrajzokban általában annyi információ szerepel, hogy Sierra Leonéban dolgozott Nikita Hartmann álnéven egy hajótársaságnál. Lánya feljegyzései alapján afrikai pályafutása során még barterkereskedéssel és szakácskodással is foglalkozott.
1926 után Jellinek Hondurasra került, ahol egy banántársaságnál dolgozott agrármérnökként, majd később kutatási igazgatóként. 1929-ben már az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodott, a banántársaság bostoni irodájában dolgozott, s itt fejezte be könyvét a banánbetegségekről, amit A. N. Hartmann néven publikált.
1930-1963 – USA
Jellinek amerikai életének első kilenc évét a Worcester Kórházban töltötte, mely főleg skizofrén betegekkel foglalkozott. Jellinek közreműködésével egy nagyszabású – több mint félmilliárd adatból álló – mintagyűjteményt hoztak létre, mely a későbbi ötpontos skizofrénia értékelő skála alapjául szolgált.
1939-től kezdett el foglalkozni az alkoholizmussal a New York University orvosi fakultánsán, ahol a korábban megjelent alkohol témájú publikációk összegyűjtése, rendszerezése volt a feladata. Ez a tudományos áttekintés szolgált alapjául a Yale Alkoholtudományi Intézetének szakmai-irodalmi gyűjteményéhez. Ettől kezdve vált az alkohológia meghatározó alakjává, amit a róla elnevezett díj is jól reprezentál, mely az alkohológia tudományterületének egyik legrangosabb elismerése.
Jellinek azon kevés tudós egyike, aki rajzfilmfiguraként megjelent a televíziók képernyőjén. 1953-ban az Egészségügyi Világszervezet megbízásából készült el az Egészségére! (To Your Health) című tízperces felvilágosító film. A szereplésen kívül még szakmai tanácsadóként is hozzájárult az animáció elkészítéséhez.
1950-ben a WHO mentálhigiénés bizottságának tagja egészen 1958-ig. Ez idő alatt dolgozta ki az alkoholizmus prevalenciájának kiszámítására megalkotott képletet is. 1961-től haláláig a Stanford Egyetem Alkoholprobléma Enciklopédiája elnevezésű kezdeményezés informális vezetője.
Ez az írás az Ezerarcú iszákosság vándorkiállítás – E. M. Jellinek – Az alkohológia úttörője elnevezésű tablója kapcsán készült. Az INDIT Közalapítvány és a Drogprevenciós Munkacsoport közös kiállítási anyaga az addiktológiai problémák szélesebb kontextusát mutatja be, így többek között a jelenség történeti, jogi, népegészségügyi, néprajzi és művészettörténeti vonatkozásaiból ad ízelítőt. Tárlatszervezéssel kapcsolatos információk: alter.indit@gmail.com és ter.indit@gmail.com.
Szöveg: Szennai Martin
Forrás:
Bejarano, William (2014). Mystery and speculations: An introduction to EM Jellinek’s redemption. Substance Abuse Library and Information Studies, 1.
Hoyer Mária (2016). Addikció. Alkohol okozta kognitív deficitek. In: Emberi életfolyamatok idegi szabályozása – a neurontól a viselkedésig. Pécs: Dialóg Campus / PTE.
Jellinek, Elvin Morton (1985). Az alkoholfüggőség kialakulásának fázisai. In: Buda Béla & Bonta Mihály (szerk.) Viselkedés? Betegség? Társadalmi probléma? Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Lender, Mark Edward (1979). Jellinek's typology of alcoholism. Some historical antecedents. Journal of Studies on Alcohol, 40(5).
Márk Andrea Mónika (2017). Az alkoholizmuskezelés amerikai egyesült államokbeli modelljei a változó társadalmi-történeti kontextusok tükrében. Doktori értekezés. PTE BTK, Pécs.
Márk Mónika & Brettner Zsuzsanna (2012). Jellinek anti-hagiográfiája. Szociális szemle 2012/1.
Thomas, Karen (2014). EM Jellinek: The Worcester Hospital years (1930-1939). In Substance Abuse Library and Information Studies: Proceedings of the 36th Annual SALIS Conference, 1.
Ward, Judit Hajnal & Bejarano, William. (2015). Az addikciótudomány történetéből: E. M. Jellinek. Orvosi Könyvtárak 12(1).
Ward, Judit Hajnal. (2014). E.M.Jellinek: The Hungarian connection. Substance Abuse Library and Information Studies 1(1).
Fotók és grafikák:
Arcanum Digitális Tudománytár,
Rutgers Egyetem, Alkoholtudományi Levéltár
