A stressz hétköznapi jelenség, a ránk nehezedő nyomás, a bennünket érő kihívások hatására alakul ki. Arról van szó, hogy az életünkben lévő egyensúly valamelyest felbomlik. Az ilyen állapotok az élet természetes velejárói. Lehet egy pozitív oldala is, hiszen a kihívások motiválhatnak, elevenen tartanak bennünket. Ideális esetben éppen annyi kihívás ér minket, amivel még meg tudunk küzdeni. A túl sok feladat, az egyensúly felbomlása azonban állandó feszültséggel is járhat, mely során kialakulhat egy szorongásos állapot.

A szorongás időről-időre mindannyiunk életében megjelenhet, mértéke azonban egyáltalán nem mindegy. Amikor normál életvitelben felbukkanó szorongás kellemetlen érzését tapasztaljuk, jó, ha tudjuk enyhíteni valamilyen módszerrel. Az enyhe szorongás kezelésére is figyelmet kell fordítanunk, hogy ne alakuljanak ki súlyosabb állapotok.

A kezeletlen szorongás olyan komolyabb kórképekben is megmutatkozhat, mint a pánikbetegség vagy különböző fóbiák, kényszerbetegségek.

Mi a szorongás?

A szorongás élménye alatt azt az állapotot értjük, mikor nem érezzük egy veszélyesnek minősített helyzet felett a kontrollt. Attól félünk, hogy valami rossz fog történni. Mindez egy általános rossz közérzettel és félelemmel társul, mely félelemnek van valami konkrét tárgya. (Pl.: Elfog egy rossz érzés, hogy nem húztuk ki a vasalót.) Aki szorongásra hajlamos, könnyebben alakít ki konkrét dolgoktól való félelmeket. (Pl.: mindenki fél a betegségektől, de a szorongó ember sokkal jobban, mint az átlag. A nem szorongó ember pedig könnyen elhessegeti ezeket a gondolatokat.)

Kóros szorongásról akkor beszélünk, mikor a hétköznapinál lényegesebben nagyobb mértéket ölt, indokolatlan helyzetekben is jelentkezik, elhúzódik. Általában valamilyen szituációhoz kötött, például vizsga-fóbia, jelentkezhet gondolatban, mint egy állandóan visszatérő kényszer-képzet, és késztethet ismételt cselekedetekre (pl. a kényszerbetegeknél az indokolatlanul gyakori kézmosás.)

A kóros szorongás lehet állandóan jelenlevő feszültség, de hirtelen, váratlan, drámai erősségű is, mint a pánikroham esetében.

A szorongás gyakorisága, kiváltó okok

Az élet természetes velejárója a kiváltó okkal arányos, a helyzetnek megfelelő mértékű szorongás, mely fokozza az erőfeszítéseinket, felelősségvállalásra, megfontolásra int, mindemellett pedig fokozhatja a teljesítményünket.A szorongásos zavarok, kórképek előfordulása nagyon gyakori, a lakosság 20-30%-át érinti az élete során.

A felgyorsult korban minket érő feldolgozatlan információtömeg, a felkészületlenül ért szabadság lehetősége, és a hagyományos családi élet széthullása mind-mind a kiváltó okok között szerepelhetnek.

A betegség kialakulásában szerepet játszhat az öröklődési hajlam, neurobiológiai tényezők, és a gyermekkori traumák, életesemények, vagy akár az aktuális konfliktusok is. A pánikbetegség és a generalizált szorongás gyakoribb a nőknél, általában 20-as 30-as években járóknál kezdődik és kezelés nélkül krónikus, elhúzódó betegség alakul ki.

Az életünkben felbukkanó szorongás tüneteit azért is fontos felismernünk, mert ha azokat idejében kezeljük, elkerülhetjük az állapot rosszabbodását.

A szorongás általános testi – lelki tünetei

- hányinger
- szédülés, ájulásérzés
- zsibbadás, tűszúrás érzése
- szívtáji szorítás, szívdobogás érzet
- mellkasi fájdalom
- gombócérzés, fulladás érzet, légszomj
- szájszárazság
- remegés, reszketés
- meleg- vagy hideghullámok
- alvászavar
- gyakori vizelési inger
- izomfeszülés
- koncentrációs zavar
- aggodalmaskodás
- én-idegen érzet
- megőrüléstől való félelem, önkontroll elvesztésének félelme
- halálfélelem

 Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, érdemes a háziorvossal megbeszélni a helyzetet, mert ezek hátterében szervi okok is állhatnak. Az orvosi kivizsgálás azért is hasznos, mert olyan enyhébb problémákra is fény derülhet, mint a vitaminhiány, ami szintén felelős lehet a szorongásos tünetek megjelenésért, súlyosbodásáért.

Számos technika áll rendelkezésre a szorongás kezelésére. Az enyhébb normál életvitel során felbukkanó tünetek enyhítésére léteznek otthon is alkalmazható módszerek. Azonban, ha az állapot súlyosbodik, mindenképpen forduljunk szakemberhez, mert a szorongás nem múlik el magától és fennáll a veszély, hogy tartóssá válik, illetve olyan mértékben súlyosbodik, hogy az már akadályozza a normális életvitelt. Mindemellett akár olyan következményekkel is járhat, mint a depresszió, vagy addiktológiai problémák, alkoholfüggőség, vagy komolyabb egészségügyi problémák, mint a magas vérnyomás, nyombélfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések.

A szorongás kezelésére alkalmazható technikák

Önmegnyugtató technikák (relaxáció, légzőgyakorlatok, meditációs gyakorlatok, alvástréningek)
Minden olyan módszer gyűjtőfogalma, ami a testi-lelki kötöttségek elengedését szolgálja, tulajdonképpen feszültség- feldolgozás történik. A technikák elsajátítása után megtanulhatjuk befolyásolni a vegetatív idegrendszerünk működését, szabályozni a légzésünket, szívverésünk ritmusát, izmaink ellazulását, mely által testi-lelki egyensúly felállítására leszünk képesek. Vannak olyan technikák, amelyek aktív testmozgással, feszítéssel, nyújtással, testi gyakorlatok elvégzésével érik el ezt az egyensúlyi állapotot, de vannak, olyan módszerek is, amelyek ezt a célt mentális és szellemi élénkséggel, koncentrációval tudják elérni a kívánt állapotot.

Egészségtudatosság
Sok szorongó ember nem képes kontrollálni testét, elhanyagolja magát, nem mozog, nem étkezik megfelelően, káros anyagokat juttat be szervezetébe, pedig az egészséges életvitel kedvezően befolyásolja test-lelki egészségünket. Ha önmagunkkal törődünk, ezáltal megnövekszik az önbecsülésünk is, ami garancia lehet arra nézve, hogy olyan egyensúlyi állapotot legyünk képesek fenntartani, ami hatékonyan fel tudja venni a küzdelmet a tartós stresszel, ami a szorongásunk kiváltója lehet.

A rendezett életvitel, a tudatos tervezés, az elkerülhetetlen változásokra való felkészülés, a szabadidő és rekreációs tevékenység, rendszeres testmozgás, megfelelő étrend, ásványi anyagok és vitaminok bevitele, a munka és társas kapcsolatok egyensúlyának megteremtése segítheti a stresszel-, és ez által a szorongással való megküzdést.

A rendezett életvitel kialakításában segíthet a hatékony időbeosztás. 

Mentálhigiénés módszerek (konzultáció, pszichoterápia, gyógyszeres kezelés)
Ha a szorongásos állapotunk tartósan fennáll, mindennapi tevékenységeinket nehezen, akadályoztatva, vagy nem tudjuk ellátni, mindenképpen szakemberhez kell fordulni. Ez lehet szakemberrel történő konzultáció, pszichoterápia, vagy akár gyógyszeres kezelés is.

A konzultáció egy személyes, interaktív, rövidtávú segítői folyamat, amely a jelen élethelyzetre koncentrál. Ennek keretében lehetőség nyílik hasznos ismeretek elsajátítására, és készségek fejlesztésére, melyek hozzájárulnak a személyes fejlődéshez, illetve az adott problémával való megbirkózáshoz.

A pszichoterápia már egy olyan gyógyítói folyamat, ami összetettebb problémakörrel foglalkozik, ami sokszor múltbéli eseményeket, lelki folyamatokat tár fel, és hosszabb gyógyulási folyamatot is végig tud kísérni.

Szorongás kezelésére előfordulhat, hogy a szakember átmenetileg, vagy tartósan gyógyszeres kezelést javasol, egyéb más mentálhigiénés segítői beavatkozások kiegészítésére. A gyógyszeres kezelés célja, hogy a szervezet felborult biokémiai folyamatainak az egyensúlyát helyreállítsa. 

A szorongás mindannyiunk életében megjelenhet, de ne feledjük, hogy számos megoldás létezik ennek kezelésére, törekedjünk arra, hogy minél előbb megtaláljuk a nekünk megfelelő módszert így megelőzhetjük súlyosabb problémák kialakulást.

(fotó: Főfai Alexandra; szerző: Fehér Katalin, Nagy Tímea)