Miért hallgassunk több zenét?
2023. április 28. írta: velocigiraffe

Miért hallgassunk több zenét?

A történelem során a zene minden kultúrában fontos szerepet játszott, ősidők óta az ember életének része. De vajon miért találják az emberek olyan élvezetesnek és fontosnak a zenét?

A zene az agy egy ősi nyelvének tekinthető. Az első ehhez köthető eszközök - csontból készült furulyák, ütős hangszerek - több 10 ezer évvel megelőzik az írás megjelenését. A dallamok érdekessége, hogy az emberi agy termékei, azonban képesek megváltoztatni annak működését.

zene_2_1.jpg

Fotó: Keszthelyi Réka

Az első írásos emlék, amely a muzsika testre gyakorolt hatását tárgyalja, 4000 éve született. Az ókori Kínában úgy találták, hogy a különböző dallamok jól-létet, belső harmóniát eredményeznek, azonban nem minden dal veszélytelen: az erkölcstelen zeneműveket károsnak tartották. A híres görög filozófus, Püthagorasz úgy gondolta, hogy a zenei elemek matematikailag kimutathatóan a világegyetem harmóniáját rejtik magukban. Később a 11. században arab orvosok megállapították, hogy a dallamok hasonlóan jelentenek gyógyírt a rossz hangulatra, mint a gyógyszerek a betegségekre. Talán ez is lehet az oka annak, hogy ezek az orvosok különféle hangszerek kíséretével végezték orvosi kezeléseiket. Rengeteg mítoszban, mondában, illetve a Bibliában is megjelenik a zene gyógyító ereje, de csak évszázadokkal később, 1975-ben tudták elkezdeni műszeresen is vizsgálni a muzsika izomlazító, légzés és pulzusszám csökkentő képességét.

Napjainkban ezeknek a kutatásoknak köszönhetően találkozhatunk a zene terápiás felhasználásával. Kórházi osztályokon, onkológiai közegben a zenehallgatás - egyéb kezelések melletti - fájdalomcsillapító, komfortérzetet növelő hatását alkalmazzák. Azonban fény derült arra is, hogy a zene számos más úton is segítheti életünket. Ennek következtében ma már rengeteg felhasználási területe van a zeneterápiának az addiktológiától kezdve az iskolákon át, az üzleti szféra színteréig.

Mi mindenre jó a zenehallgatás?

A zene átszövi az ember mindennapjait, olyan eszköz, amelyet a negatív érzelmek enyhítésére és a pozitív érzelmek fokozására használunk. Ezenkívül számos más funkciót is betölt az életünkben:

1. Támogathat a nehézségekkel való megküzdésben

Azáltal, hogy a zene lendületet ad, illetve hogy eltereli a figyelmünket a fájdalmas élményről, átsegíthet minket nehezebb élethelyzeteken.

2. Boldogságot és relaxált állapotokat élhetünk át általa

Tipp: Egy stresszes nap után keress egy megnyugtató zeneszámot és add át magad az élménynek!

3. Hozzájárulhat identitásunk (=önazonosság, öntudat) alakításához

A csoportidentitás, a közös zenei ízlésen keresztüli valahova tartozás érzése által önmagunk meghatározása is formálódhat. Sőt kialakulhat egy barátság az alapján, hogy mindketten ugyanazt az előadót/műfajt/számot kedvelitek.

4. Segíthet az önvizsgálatban

Saját érzelmeink felismerésében, bizonyos szituációk értékelésében a zene jó irányadó lehet. Előfordulhat, hogy egy-egy zeneszám megfoghatóbbá teszi azokat a kusza érzéseket, amelyeket szavakba se tudnánk önteni.

5. Rendkívüli érzelmeket élhetünk át általa

Sokan számolnak be a zenehallgatás hatására olyan érzésekről, mintha „elhagynák a jelen világot”. Tolsztoj a Kreutzer szonáta című művében így jeleníti meg ezt az élményt: „A zene arra ösztönöz, hogy elfeledkezzem magamról, a valódi állapotomról valami más állapotba visz át, nem a magaméba. A zene hatása alatt úgy rémlik, azt érzem, amit voltaképp nem érzek, megértem, amit nem értek, meg bírom tenni, amit nem bírok…”. Ez is arra utal, hogy a zene erős pszichológiai reakciókat vált ki az emberekből. A zene az egyik legerősebb kiváltója az intenzív érzelmeknek, az alapérzelmektől kezdve az összetettebb érzelmekig.

6. A zene önterápiaként is szolgálhat

Ez történhet tudatos és tudattalan módon is. A zene azért lehet hatásos önterápiás eszköz, mert a dallamok segítenek a stressz, a düh és a depresszió csökkentésében. Emellett azáltal, hogy pozitív hangulatot idéz elő, motivál a probléma fókuszú megküzdés alkalmazására. Ezt megerősíti az a számos kutatás, amelyek mind bizonyították, hogy a legtöbb ember - mind a serdülők, mind a felnőttek és az idősek is azért hallgatnak leginkább zenét az életük folyamán, hogy a kellemetlen hangulataikat megváltoztassák.

7. A zene hatékony unaloműző

Kutatások kimutatták, hogy az emberek leginkább szórakozási céllal hallgatnak zenét, a mindennapi elfoglaltságaik (utazás, sportolás, munka, alvás, házimunka, házi feladat elvégzése és olvasás) mellett, ugyanis a preferált zene pozitív hangulatot kelt, így ezek a tevékenységek unalom vagy ingerültség nélkül végezhetőek.

8. A zenehallgatás javítja a memóriát

A dallamok – úgy, mint az illatok – hozzátapadnak fontos életeseményekhez, nehéz és boldog pillanatokhoz, és így őrződnek az emlékeinkben. Egy-egy dal előhívhatja ezeket az emlékeket, így a zene a memóriazavarok, a szellemi hanyatlás kezelésében is hatékony eszközként szolgálhat.

Nosztalgiázz a zene segítségével!

Hallgass olyan zenéket, amiket egy bizonyos időszakban vagy fontos életesemények alatt hallgattál! Felkutathatod, hogy gyerekkorodban milyen slágereket játszottak a rádióban vagy a szüleid mely albumokat hallgatták leggyakrabban. Figyeld meg, milyen érzéseket vált ki, előhoz-e olyan emlékeket, amelyekre rég nem gondoltál már!

zene1.jpg

Fotó: Keszthelyi Réka

A zene hatásának háttere

A zene számos funkciót tölt be a mindennapjaink során, képes nehéz helyzeteken átsegíteni minket, miközben boldog és jelentős pillanataink kísérője, felerősítője. De vajon hogyan képes minderre?

Vizsgálatok kimutatták, hogy az erős érzéseket a ritmus váltja ki. A ritmikus lüktetés képes előidézni egy módosult tudatállapotot (alvás, meditáció, relaxáció, hipnózis és pszichoaktív szer használatakor jelenik meg ez a tudatállapot). A sámánok, akik a dallamok ezen lehetőségét használták ki, a sámándob segítségével képesek voltak transzba esni. Az ütős hangszerek nem csak a révület előidézésében játszhatnak szerepet, hanem energizáló hatással is bírnak, ritmikus összehangolódást tesznek lehetővé. Ez azt jelenti, hogy az emberi test belső ritmusa - szívritmus, légzés - összehangolódik a zene lüktetésével, ez pedig érzelmeket és egy általános izgalmi állapotot válthat ki. Így a zeneterápiában sokszor használják ezeket a hangszereket depressziós klienseknél vagy akár szorongás esetén is. Bár azt gondolnánk, hogy a stresszt inkább nyugodt, relaxációt előidéző zenével lehet csak oldani, nem szabad elfeledkezni arról, hogy az emberi feszültségek is sokszínűek, így levezetésük is az.

Relaxálj zenével!

Keress egy olyan számot, amely nyugtatóan hat rád! Igyekezz olyat találni, amely 60 és 80 bpm (percenkénti leütésszám) tempójú. (Egy-egy szám tempójának Google kereséssel utána tudsz nézni). Miközben hallgatod a zenét, figyelj a légzésedre, lassítsd és mélyítsd, majd kezdd el összehangolni légzésed ritmusát a zenével: 4 ütem alatt szívd be a levegőt, 4 ütemig tartsd bent és szintén 4 ütem alatt fújd ki (változtathatsz ezen a számon úgy, hogy számodra kényelmes legyen). Figyeld meg, milyen testi és lelki változásokat tapasztalsz!

Csíkszentmihályi Mihály – akihez a flow élmény koncepcióját kötjük – úgy vélekedett, hogy a zene, mivel egy rendezett impulzus, képes az elmében kialakult zűrzavart csökkenteni, így a szorongást is mérsékeli.

A zene segít távolságot teremteni a való világ negatív élményeitől, szomorúságaitól, félelmeitől. Segítségével az ember átgondolhatja a vele történteket, és akár nosztalgiába fordulhat szomorúsága. Ez lehet az egyik magyarázata annak, miért hallgat az ember szomorú dalokat. Egy másik magyarázat, hogy bizonyos tevékenységek nem javítják azonnal a hangulatot, hanem inkább hosszabb távon váltanak ki pozitív érzelmeket. Erre példa lehet a szomorú zene hallgatásával a negatív élményre való reflektálás. Ez rövid távon fokozhatja a melankóliát és a fájdalmas érzelmeket, de hosszú távon növeli a boldogságot és a jóllétet azáltal, hogy lehetővé teszi a hallgató számára, hogy megértse és tisztázza tapasztalatait a zene segítségével. Emellett a szomorú zene a régi emlékek felidézésében is segíthet.

Számos kutatás azonban kimutatta, hogy a negatív hangulathoz illő zene hallgatása olyan nem megfelelő hangulatszabályozási stratégia lehet, amely bizonyos esetekben állandósult negatív hangulathoz vezet.

A zene agyra gyakorolt hatása

Kutatások azt mutatták ki, hogy a zene iránti fogékonyságunk velünk született tulajdonság. Már 2 hónapos csecsemők is odafordultak a kellemes hangok felé, és elfordultak a kellemetlen zajoktól.

Az agyunk a zene legalapvetőbb jellemzőire reagál: a lassú tempó nyugalmat kelt, relaxáltabb állapotot idézhet elő, míg a gyors ritmus az izgalom és sürgetettség érzését keltheti, az érzelmek összetevőjeként ismert arousalra (éberségi és izgatottsági szintre) is hatással van. A mélyebb, lüktető hangokra, mint a basszus, kifejezetten érzékeny az ember. Csíkszentmihályi szerint ez a fajta ritmus azért vált ki erős érzelmi reakciót, mert arra az alapvető méhen belüli élményre emlékezteti az embert, amikor édesanyja szívverését hallotta.

Energizáld magad zenével!

Gyűjtsd össze azokat a zeneszámokat, amelyek jókedvre derítenek, és készíts belőlük listát! Bármikor, amikor szükséged van egy kis lendületre, tedd be és élvezd jótékony hatását! Ha kedved támadna táncolni, ne fogd vissza magad! A tánc, mint testmozgás hatékonyan csökkenti a mindennapos stresszt. Sőt, a zene abban is segíthet, hogy tovább és eredményesebben edzhess. Figyeld meg, téged hányféle helyzetben támogat egy boldog zenei lista!

 

Felhasznált szakirodalom  

  1. Ashley, R. & Durbin, E. (2006). Music preferences, music listening, and mood regulation in pre-adolescence. Proceedings of the 9th International Conference on Music Perception and Cognition, August, 22-26, Bologna, Italy.
  2. Behne, K (1997). The development of "musicerleben" in adolescence: How and why young people listen to music. In 1. Deliege & J.A. Sloboda (eds). Perception and cognition of music (pp. 143-59). Hove, UK: Psychology Press.
  3. Blais-Rochette, C., & Miranda, D. (2016). Music-evoked autobiographical memories, emotion regulation, time perspective, and mental health. Musicae Scientiae, 20, 26- 52.
  4. Curtis S. (1986). The effect of music on pain relief and relaxation of the terminally ill. Journal of Music Therapy;23(1):10-24.
  5. Csépe, V. (2016). Zene, agy és egészség. In Falusi, A. (Ed). Zene és egészség (pp 24-42). Kossuth Kiadó Zrt.
  6. Csíkszentmihályi, M. (1997). Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  7. DeNora, T. (1999). Music as a technology of the self. Poetics: Journal of Empirical Research on Literature, the Media, and the Arts, 26, 1-26.
  8. Gabrielsson, A. (1991). Experiencing music. Canadian Journal of Research in Music Education, 33, 21-26.
  9. Garrido, S., & Schubert, E. (2011b). Negative emotion in music: What is the attraction? A qualitative study. Empirical Musicology Review, 6(4), 214–230.
  10. Greasley, A. E. & Lamont, A. M. (2006). Music preferences in adulthood: Why do we like the music we do? Proceedings of the 9 th International Conference on Music Perception and Cognition, August 22-26, Bologna, Italy.
  11. Hanser, W. E., ter Bogt, T. F. M., Van den Tol, A. J. M., Mark, R. E., & Vingerhoets, A. J. J. M. (2016). Consolation through music: A survey study. Musicae Scientiae, 20, 122-137.
  12. Harrer, R. (2003). Associations between light-harvesting complexes and Photosystem II from Marchantia polymorpha L. determined by two- and three-dimensional electron microscopy. Photosynthesis Research, 75(3), 249–258. DOI: 10.1023/a:1023952832255
  13. Hays, T. & Minichiello, V. (2005). The meanings of music in the lives of older people: A qualitative study. Psychology of Music, 33, 437-451.
  14. Henry, N., Kayser, D., Egermann, H. (2021). Music in Mood Regulation and Coping Orientations in Response to COVID-19 Lockdown Measures Within the United Kingdom. Psychol. 12:647879. doi: 10.3389/fpsyg.2021.647879
  15. Kenny, D. T., & Faunce, G. (2004). The impact of group singing on mood, coping and perceived pain in chronic pain patients attending a multidisciplinary pain clinic. Journal of Music Therapy, 16(3), 241-58.
  16. Konta Ildikó & Zsolnai Anikó (2002). A szociális készségek játékos fejlesztése az iskolában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
  17. Kuntsche, E., Le Mével, L., & Berson, I. (2016). Development of the four-dimensional Motives for Listening to Music Questionnaire (MLMQ) and associations with health and social issues among adolescents. Psychology of Music, 44, 219-233.
  18. Larson, R (1995). Secrets in the bedroom: Adolescents' private use of media. Journal of Youth and Adolescence, 24(5), 535-49.
  19. Malina János (2007). Zenével a zavarok ellen. Ponticulus Hungaricus, 11(6), 92–95.
  20. Miranda, D., Gaudreau, P., Debrosse, R., Morizot, J., & Kirmayer, L. J. (2012). Music listening and mental health: Variations on internalizing psychopathology. In R. MacDonald, G. Freutz, & L. Mitchell (Eds.), Music, health, and wellbeing (pp. 513–529). Oxford, UK: Oxford University Press.
  21. Naz, S., Khan, M., Kazmi, F., Bibi, H. (2019). Music as Mood Regulatory Strategy among Adults and Adolescents. Bahria Journal of Professional Psychology, 18, 1-20.
  22. Ruud, E. (1997). Music and the quality of life. Nordic Journal of Music Therapy, 6(2), 86-97.
  23. Sloboda, A. (1992). Empirical studies of emotional response to music. In M.R. Jones & S. Holleran (eds), Cognitive bases of musical communication (pp. 33-45). Washington, DC: American PsychologicalAssociation.
  24. van Goethem, A., and Sloboda, J. (2011). The functions of music for affect regulation. Sci. 15, 208–228. doi: 10.1177/10298649114 01174
  25. Vas, B. (2015). Zenepszichológia tankönyv. Pécs: Pécsi Tudományegyetemi Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet.
  26. Västfjäll, D., Juslin, P. N., & Hartig, T. (2012). Music, subjective wellbeing, and health: The role of everyday emotions. In R. MacDonald, G. Freutz, & L. Mitchell (Eds.), Music, health, and wellbeing (pp. 405–423). Oxford, UK: Oxford University Press.
  27. Weinberger, N. M. (2006). Music And The Brain. Scientific American, 16(3s), 36–43. doi:10.1038/scientificamerican0906-36sp
  28. Unwin, M. M., Kenny, D. T., & Davis, P.J. (2002). The effects of group singing on mood. Psychology of Music, 30, 175-185.

Szerző: Kostyál Panna 

süti beállítások módosítása