Dönteni és cselekedni
Életünk alakulásában szerepet játszanak olyan tényezők is, melyeket nem irányíthatunk, a sorsunkra azonban nagy befolyással lehetünk, ebben pedig döntéseink játszanak szerepet. Cselekvéseinket szinte mindig döntési folyamat előzi meg, mely átjárja a mindennapjainkat, kezdve attól, hogy milyen zoknit húzunk fel reggel, mi legyen a vacsora, az olyan meghatározó dolgokig, mint a karrier, családalapítás, vagy a pénzügyi kérdések.
Érdekesség, hogy az apró hétköznapi jelentéktelennek tűnő helyzetek és a nagy sorsfordító döntések meghozatalához is hasonló értékelő folyamaton mehetünk keresztül. Vannak olyan döntések is, melyeknél úgy tűnik nem szükséges a helyzet átgondolása, hiszen a cselekvés már automatikussá vált. Például a reggeli fogmosás, itt is jelen lehetnek ugyan a hosszú távú célok és a társas befolyásoló tényezők egyaránt, a "választás" élmény hiányában azonban inkább cselekvési készségekről beszélünk.
„Mi lett volna, ha...?”
A döntés, természetéből adódóan lemondással is jár. Amikor kiválasztunk egy utat, egyúttal nemet mondunk egy másik lehetőségre. A lemondás olykor nyugtalanságot okozhat, hiszen soha nem tudjuk meg milyen eredménnyel járt volna, ha másképp döntünk.
„Az ember élete egyszeri, ezért sohasem fogjuk tudni megállapítani, hogy melyik döntésünk volt jó és melyik rossz. Az adott helyzetben csak egyszer dönthetünk, s nem adatott meg nekünk egy második, harmadik, negyedik élet, hogy különféle döntéseinket összehasonlíthassuk.” (Kundera)
Előfordulhat, hogy éppen maga a lemondás nehezíti meg a döntés meghozatalát. A „Mi lett volna ha?” – megválaszolhatatlan kérdése leginkább akkor merülhet fel, amikor úgy érezzük elégedetlenek vagyunk választásunk eredményével. Ha nagyon körültekintően, tudatosan hozzuk meg a döntéseinket, enyhíthetjük a bizonytalanságból fakadó kellemetlen hatást. Érdemes tudni, hogy az esetek nagy részében kétséges, hogy létezik-e egyetlen helyes döntés, egy adott probléma megoldására. Inkább arról van szó, hogy a különböző alternatívák különböző irányba viszik az életünket, más más arculatot teremtve annak. Nincs egy külső értelemben vett jó vagy rossz megoldás, amit meg kell találni, inkább a saját céljainkkal való azonosság a fontos.
Igazán komoly helyzetekben érdemes egy kis időt szánni a mérlegelésre. A tudatos döntéshozás hozzájárulhat egy sikeresebb, kiegyensúlyozottabb életvitelhez, amiben hosszú távú és aktuális céljaink figyelembevételével cselekszünk. A tudatosabb döntéshozást segítheti az alábbi néhány hasznos információ.
A tudatos döntéshozás folyamata
1. Azonosítsuk a helyzetet!
Úgy is mondhatnánk, mi a megoldandó probléma? Első lépésként tisztázzuk a szituációt. A jó döntéshozáshoz elengedhetetlen, hogy minden szükséges információt összegyűjtsünk az adott helyzetről. A helyzet tisztázása során érdemes arra törekedni, hogy válasszuk külön az objektív információkat és azokat a helyzetről alkotott gondolatainkat, melyeket érzelmeink, vagy más külső tényezők befolyásolnak.
2. Állítsunk fel lehetséges alternatívákat!
A rendelkezésünkre álló minden ismert körülmény alapján választási alternatívákat tudunk felállítani. Törekedjünk arra, hogy minél több ilyen alternatívát megtaláljunk, ezekből tudjuk ugyanis kiválasztani a számunkra remélhetően legkedvezőbb verziót.
3. Végezzünk előny – hátrány elemzést!
Alternatíváinkat pedig egyenként vessük alá előny-hátrány elemzésnek. Vizsgáljuk meg a választási alternatíva pozitív és negatív tulajdonságait, következményeit, életünkre gyakorolt hatását. Ebben segít, ha figyelembe vesszük rövid és hosszútávú céljainkat. Az hogy egy lehetőség mennyire pozitív hatással van az életünkre attól is függ, hogy mit szeretnénk elérni, mire vágyunk. Egy döntési helyzetben ami az egyik embernek jó választás a másiknak nem biztos, hogy az. Ez céljainktól és értékrendünktől is függ.
4. Vegyük figyelembe az emberi befolyásoló tényezőket!
Ne feledjük el figyelembe venni azokat az emberi befolyásoló tényezőket, melyek hatással lehetnek a döntésünkre. Ilyenek például a társas befolyásolás, de megjelenhetnek itt értékek, vagy értékkonfliktusok is. A pro és kontra érvek felsorakoztatása mellett figyelembe kell vennünk az olyan emberi tényezőket is, mint az érzelmi viszonyulás.
Befolyásoló tényezők
- értékrend
- érdekek
- érzelmeink
- direkt és indirekt társas befolyásolás
Hogyan működik a társas befolyásolás?
Direkt: Lehetnek az életben olyan helyzetek, amikor valaki rá akar venni valamire. Ennek egészen konkrét megnyilvánulása a tukmálás, az unszolás, a nyílt kinyilvánítása annak, hogy a másik azt várja tőlünk, hogy valamit megtegyünk. Lehet kevésbé konkrét is, mikor felkínálnak számunkra egy lehetőséget és el kell döntenünk élünk-e vele, avagy sem.
Indirekt: Mindannyiunkat folyamatosan érnek olyan hatások, melyek befolyásolhatják döntéseinket. Ezek indirekt formában is megtalálhatnak minket, amikor nincs szóbeli nyomás gyakorlás, csak egyszerűen vonzónak látszik az adott alternatíva, ezért választjuk. Sokszor mindössze arról van szó, hogy szeretnénk tartozni valahová, ezért elkezdünk úgy viselkedni, hogy az megfeleljen a kimondatlan elvárásoknak. A legszemléletesebb példa lehet a divat.
5. Hozzunk döntést!
Ha mindezt az elemző munkát elvégeztük kirajzolódik a legmegfelelőbb választási lehetőség. Ezzel azonban nem végeztünk, a döntés meghozatalával szorosan összetartozik annak kommunikálása.
Az egyszerű döntéseknél gyakran eldöntendő kérdésről van szó, vagyis egy választásról, mely két alternatívával bír: Igent, vagy nemet mondunk. Általában ha igent mondunk egy adott szituációban, vagyis élünk a számunkra felkínált lehetőséggel, azt könnyebben ki tudjuk fejezni. Tegyük fel, hogy valaki rá akar venni minket valamire. Mivel a célja elsősorban az, hogy „igent mondjunk”, amennyiben a döntésünk ezzel megegyezik, azt azért is tudjuk könnyen kifejezni, mert nem teremtődik konfliktus. Nemet mondani azonban sokaknak számára nehéznek bizonyulhat.
Ráadásul sokszor érezhetjük úgy, hogy nincs maradéktalanul biztos álláspontunk, hiszen attól, hogy a döntés megszületett a pozitív következmények ellenére hozhat nehézségeket, melyek elbizonytalaníthatnak. A kulcs a tudatos mérlegelés, ha minden körülményt alaposan megvizsgáltunk, céljaink érdekében cselekedtünk, valószínűleg a jobban is érezzük majd magunkat. Egy meghozott és végrehajtott döntést sok esetben már nem másíthatunk meg, de ez nem jelenti azt, hogy később ne hozhatnánk olyan új döntéseket melyek új irányba viszik az életünket. Ha úgy éreznénk, hogy hibáztunk, a véleményünkön változtatni teljesen rendben van.
(Fotó: Keszthelyi)
