A médiatudatos felhasználó

• A kritikai gondolkodás segítségével képes értékelni az egyes források információk hitelességét
• Felismeri a fizetett tartalmakat, reklámokat.
• Tájékozott a közösségi média működésével kapcsolatban.
• Képes megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat.
• Tájékozott az internet és közösségi média biztonságos használatáról, veszélyeiről.

Mára evidencia, hogy az online felületek használata, az internet világa a hétköznapi életünk nem csak természetes, de nélkülözhetetlen része lett. A munka, az információszerzés a mindennapi kommunikáció mellett, a szabadidő eltöltés a kikapcsolódás egyik fontos színterévé vált az online tér ahol megjelentek a közösségi kapcsolataink is. Egyes EU tagállamokban már 2014-ben  96% volt az interneteléréssel rendelkező háztartások aránya. A  legalacsonyabb internet-hozzáférési megoszlást Bulgáriában rögzítették, de itt is a háztartások 57% "online" volt.  Még hangsúlyosabb adat, hogy a 16 és 74 év közötti lakosság több mint fele mobil internetet is használ. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az internet  óriási jelentőséggel bír az életünkre nézve és szerepe a jövőben várhatóan tovább növekszik.

A modern technológia széles körű elterjedésének pozitív hatása is van. Az információhoz való gyors és könnyű hozzáférésnek köszönhetően jobb eredményeket érhetünk el a munkában a tudományos- és a mindennapi életben is. Azonban ahhoz hogy kihasználhassuk az információkhoz való gyors hozzáférés előnyeit, új készségekre van szükség. A technológia fejlődés és az online világ térhódítása okán a médiatudatosság, a kritikus gondolkozás alapvető kompetenciává váltak azok számára, akik eredményesek, hitelesek akarnak lenni, illetve biztonságban szeretnék tudni az adataikat. Mindezek mellett a médiatudatosság a lelki egészség szempontjából sem elhanyagolható kérdés.

Az információ kritikai értékelése

Információs szmogban élünk, nap mint nap túl sok információval találkozunk, túlságosan felgyorsult az információáramlás. Az internet ablakot nyit a világra, rajta keresztül minden információhoz hozzá lehet jutni, összeköti az embereket, segíti a fejlődést, de  fontos tudni, hogy:

• A hozzánk eljutó információkat láthatatlan algoritmusok szerint rendezik.
• A keresett információk személyre szabottan jelennek meg.
• A Google figyeli a keresési szokásainkat, figyeli, hogy hová szoktunk először kattintani.
• Ugyanarra a kérdésre mindenki más találatokat kap, az ő személyes szokásai szerint.

Hogyan ismerd fel az álhíreket?

Tele van az internet félrevezető tartalmakkal, álhírek, mémek, viccek, fikciók... A gyakorlottabbak szinte azonnal ráéreznek, hogy valami nincs rendben, néha elegendő azt észrevenni, hogy egy megbízhatatlan oldalon jelent meg az adott tartalom. Dolgozatírásnál, vagy olyan munkáknál ahol elvárt egy bizonyos szakmai nívó, számos kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat ha leellenőrizzük az információink hitelességét.

Néhány tanács az álhírek, hiteltelen információk felismeréséhez:

• Csekkold ki és miért hozta létre a weboldalt!
• Olvass a sorok között! A címsorok sokszor túlzóak, hogy többen kattintsanak.
• Hasonlíts össze az adott témában különböző oldalakon megjelenő információkat!
• Kérdezz utána szakértőknél az adott weboldalról!
• Keress rá a szerzőkre, ellenőrizd mennyire hitelesek!
• Ellenőrizd a dátumot! Egy régi hír újraposztolása behúzhat a csőbe!
• Túl szokatlan amit találtál? Lehet hogy vicc, szatíra? Nézz utána az oldalnak!
• Vedd észre, ha saját nézeteid kihatnak az ítélőképességedre!

Mennyire befolyásol a média?

 A média jelentős hatást gyakorol az életünkre, számos előnye mellett tudatosság nélkül belső feszültségek, elégedetlenség, önbizalomhiány forrás is lehet. A újabb generációknak komoly kihívással kell szembenézniük, a fogyasztói társadalom, a reklámok, a felgyorsult információáramlás legfőbb üzenete ugyanis a könnyű siker, azonnal elérhető célok. Ezzel szemben az oktatás, lassú, hosszútávú kemény munkával elérhető célokat kínál. Ez az ellentmondás feszültségeket okozhat. Sokszor nehéz nem elhinni a rapid boldogság eszményét, hiszen a vágyaink beteljesüléséhez rengeteg termék áll rendelkezésünkre azonnali hatást kínálva.

Nem kis mennyiségű reklámmal találkozunk egy átlagos napon (óriásplakát, busz, szórólap, neonreklám, reklámszatyor, termékkatalógus postaládában, televízió, rádió, internet, vagy videoklipben, mozijegyen, stb.), érdemes észrevenni, miként hatnak ránk, vásárlásainkat tudatos döntésekké formálni.

Azt lehet látni úton útfélen, hogy létezik "cipő ami boldoggá tesz" "a telefon összeköt azzal akik fontosak" "az alkoholtól magabiztos leszel" a gumicukorkától felnőtt gyerek kedve jó lesz"  "igyál kólát, ha nyitott akarsz lenni a boldogságra" de hamburger menü is van ami boldog...

Említést kell tenni arról is, hogy a média jelentős hatást gyakorol a szépségideálra, ennél fogva sokaknál a testképpel összefüggő önértékelési problémák forrása is lehet. A téma rendkívül sok összetevős, külön posztot érdemel, de a médiatudatosság szempontjából lényeges hogy mindig jusson eszünkbe: "egy szelet pizzából is lehet szép nőt szerkeszteni" egy csomó kép, video esetében általában retusált produktumról van szó. Itt is az a fontos, hogy képesek legyünk felismerni mi az ami nem életszerű. 

A közösségi média labirintusa

A közösségi média egy rendkívül sokrétű és dinamikusan fejlődő online tér, amit a felhasználók töltenek meg tartalommal. A közösségi média lényege a felhasználói tartalom, a megosztás és az egymáshoz való kapcsolódás. 

 Nagyon fontos, hogy hogyan használjuk, mit közvetítünk magunkról. Médiatudatos felhasználóként figyelni kell néhány alapvető dologra a közösségi oldalak használatakor:

• milyen adatokat, információkat adok meg magamról és azokhoz ki fér hozzá
• milyen információkat adok meg az életemről, fotók, sztorik, érzelmi állapot stb. Ezeket ki láthatja? (Pl.: később befolyásolhatja-e az esélyeimet ha a leendő munkáltatóm találkozik ezekkel)
• ne adjak ki olyan dolgot magamról, még egy aktuálisan bizalmas személynek sem amivel vissza lehet élni (Pl.: bizonyos fotók, videók, stb.)
•  a hirdetők az érdeklődési körömet teljes mértékben nyomon tudják követni, ennek megfelelően rendeződnek a hirdetések az oldalamon
• a közösségi oldalakon megjelenő tartalmak könnyen kelthetnek hamis illúziókat

Az cyber - generáció boszorkányüldözése, akkor most ellenségünk vagy barátunk az okos-kütyü?

Az okostelefonok térhódítását karöltve kísérik az aggodalmaskodó hangok, miszerint a mai fiatalokkal valami komoly baj van. Nem beszélgetnek egymással, nem törődnek semmivel csak a telefont, monitort bámulják. A kérdés rendkívül aktuális, de erre a témára is érvényes, hogy sem túlreagálni, sem alulreagálni nem célszerű a kérdést.

Az okos kütyük hasznosak és az életünk részévé váltak, mert sok szempontból megkönnyítik azt. Használatuk nem feltétlenül jelenti, hogy bármi probléma lenne, ennek ellenére néhány apróságra érdemes odafigyelni, tájékozódni. A kiegyensúlyozott családi élethez ésszerű kontroll szükséges, ami azt is jelentheti, hogy legyen tartalmasan együtt töltött kütyü mentes idő, ami felnőttre gyerekre egyaránt vonatkozik.

Veszélyzóna: az online függőség 

A médiatudatosság kapcsán érdemes említést tenni az online függőségről is. Az internetfüggőség az életmód átalakulását hozza magával. Nagy valószínűséggel internetfüggő aki, munkáján, vagy tanulási célon kívül, a szükségesnél jóval több időt tölt el internetezéssel. (kb. napi 5-6 óránál többet) 

Az online függőség típusai

• Túlzott információszerzés: kényszeres állandó szörfözés
• Számítógépes játékoktól való függés. (Az internet nem a függőség elsődleges tárgya, csak eszköze annak
• Online szexuális függés
• Online kapcsolatoktól való függés: közösségi oldalak, chat
• Online szerencsejáték, vásárlás, üzletelés

Internetfüggőség szempontjából veszélyeztetettek lehetnek, akik hajlamosabbak:

• a magányosságra,
• a szociálisan inaktívabb életstílusra,
• az alacsony önértékelésre,
• a depresszióra.

Figyelmeztető jelek lehetnek

• Ha a gondolataim gyakran internetes tevékenységek körül járnak akkor is ha offline vagyok.
• Ha egyre több időt töltök a neten (nem munka vagy tanulás céljából).
• Előfordult már, hogy az internetezés miatt elmulasztottam más fontos, vagy előre betervezett tevékenységeket.
• Ha képtelen vagyok kontrollálni, hogy mennyi időt töltök a gép előtt. Gyakran előfordul hogy az eltervezettnél sokkal több időre ragadok ott.
• Ha nyugtalanná és ingerlékennyé válok, ha megpróbálom mérsékelni vagy egy időre abbahagyni az internethasználatot.
• Ha az internet jó lehetőség számomra, hogy problémáimat elfelejtsem, vagy a rossz közérzetemet (tehetetlenség, bűntudat, félelmek, depresszió) javítsam.
• Ha hazudtam már családomnak vagy barátaimnak, hogy eltitkoljam előlük mennyi időt töltöttem az interneten.
• Ha veszélyeztettem már munkámat, tanulásomat, esetleg emberi kapcsolataimat a túlzott internethasználat miatt.

Legalább négy kérdésre igennel válaszolt?

Ebben az esetben fennáll a kockázatos internethasználat, a függőség veszélye.

Praktikus tanácsok a túl sokat internetezőknek

• Érdemes valódi találkozásokra törekedni, azokat tudatosan beépíteni a napirendbe.
• Célszerű mértéktartó módon használni, ésszerűen korlátozni az internethasználat idejét.
• Lehet beosztást készíteni a tervezett online használatról. Figyelni, összevetni az eltervezett és az internetezéssel valójában eltöltött időt.
• Ajánlatos újabb hobbit találni vagy felfrissíteni régi kedvenc időtöltést.
• Segítséget kell kérni.

Mit tehet a hozzátartozó?

• Semmi esetre se szolgálja ki gyermekét/partnerét a gép mellett!
• A be nem váltott fenyegetések nem segítenek.
• A teljes letiltás nem segít.
• Maradjon kapcsolatban az érintett családtaggal.
• A számítógép-használattal kapcsolatosan egyértelmű szabályokat alakítson ki, amelyeket be is tartat.
• Kérjen segítséget.